Helyi Szellem

Mit tesz egy nyolcéves gyerek, ha a városnézés számára izgalmas programjának - nevezetesen az élményfürdőben való pancsolásnak - vége szakad? Minden átmenet nélkül előadja a nagyhalált: jaaaaj, anyaaaa, úúúúgy fáj a lááábam, oooolyan fáradt vagyok, brühühü, menjüüünk hazaaa Budapestreeee! Ezek a szavak Győrben hangzottak el, ahova két óra alatt autóztam le vele egy családias kiruccanásért a rekkenő áprilisvégi kánikulában.

Súlyosbító körülményként személy szerint speciel az élményfürdőt (kánikulában fedett helyen fürdeni, ezek nem normálisak) egy körömpiszoknyit sem élveztem, ellenben Győr a nagy lieblingjeim egyike a magyar városok közül, és számomra Győr nem a RábaQuelle-t jelenti, hanem a barokk utcákat, tereket, szökőkutakat, a derűs folyóparti sétányt, a sok cukrászdát és galériát. Szóval érthető módon az első gondolatom az volt, hogy vagy taknyán törlöm ezt a büdös kölyköt, amit amúgy nem szoktam, vagy megmentem valahogy a helyzetet, hogy mindkettőnk számára élvezhető legyen a városlátogatás. A fényképezőgépet amúgy is untam cipelni, ezért szépen a hisztipistim nyakába akasztottam, és azt mondtam neki, hogy ő lesz a fotóriporter, akinek az lesz a feladata, hogy minden, számára érdekes dolgot lefényképezzen.A sirámoknak egyből vége szakadt, a leendő riporter szemében kigyúltak a fények, a szája boldog mosolyra húzódott, és nagy szakértelemmel igazította rá a pracliit a fotóapparátra.

- És utána kiteszed a fotóimat az internetre? - kérdezte elkomolyodva, mert annyit máris tud a nagybetűs életről, hogy az ismertség felette hasznos dolog. Megígértem neki. Innentől persze úgy vánszorogtunk Győr utcáin, mint a reumás csigák, mert minden, de minden érdekesnek bizonyult a nemszáguldó riporternek. A végeredmény viszont kétségkívül izgalmas lett: alulnézetből, gyerekszemmel nézve furcsa képet kapunk a nyüzsgő városról.

Ez volt a legelső kép. Érdekes, hogy itt még pontosan annyira ment közel, amennyire minden őt érdeklő dologhoz szokott, aztán rájött, hogy a látvány másképpen képződik le a fényképezőgépben.

Ezt a kisfiút már instrukciókkal látta el a művész úr, a kolléga pedig nagyon élvezte a modellkedést. Most így elnézve ezt a képet, gyanúsan profinak tűnik a kiscsávó.

Furcsa páros.

Egy motor mellett nem lehet elmenni szó nélkül.
Még ez a lelakott Simó is vonzó egy kisfiúnak.

A város a kirakatban.

A sok szépen felújított épületre rá sem hederített.

Ez a pergő vakolatú matuzsálem viszont megragadta a figyelmét.

Minden eladó. Ez a néni itt 2800 Ft-ba kerül.

"Ezmiez, gyík?"

A végére hagytam a kedvencemet. A Győri Vaskakas Bábszínház egy igazi kis mesevilág, és az épület is ezt sugallja, tele van édes, vidám rajzokkal. A fiam véletlenül kapta el azt a pillanatot, amikor ebbe a tündérmesébe betrappol egy kiábrándult, megkeseredett, lepusztult felnőtt.